Henry Ford 1863. július 30-án (az amerikai polgárháború idején) született Michiganben (USA) ír bevándorló, földműveléssel foglalkozó édesapától és belga édesanyjától 6 gyermek közül elsőként. Kiváló műszaki érzéke korán megmutatkozott: gyermekként többször szétszerelte, majd összerakta az apjától kapott zsebórát, míg meg nem ismerte a működését annyira, hogy ő maga is készített egyet. 15 éves korára már hozzá fordultak a környék lakói, hogy elromlott óráikat megjavíttassák. 17 éves korában inas lett egy detroiti gépjavítóban, de ugyanebben az időben már volt egy saját műhelye is, ahol hordozható mezőgazdasági gépeket javított az aratómunkásoknak. Ezek ekkoriban mind gőzgépek voltak.
Meghatározó fordulat következett be szakmai életében 1885-ben (22 éves korában), amikor elromlott a környék egyetlen gázmotorja, melyet szintén őhozzá hoztak el, hogy kezdjen vele valamit. Életében akkor látott először ilyen szerkezetet, enne ellenére azonnal átlátta a működését, és meg is tudta javítani. Ekkora határozta el, hogy maga is épít egyet. Arra is ráébredt, hogy a nagyközönséget jobban érdekli a közúti közlekedés, mint a mezgőgazdasági traktor, és tanulmányozni kezdte a benzinmotor elvét. Első benzinmotorját 1887-ben készítette el, amelyet több másik követett.
1891-ben sikerült elhelyezkednie mérnökként a Detroit Edison Electric Company nevű cégnél, ahol két év múlva már főmérnökként dolgozott. Főmérnöki fizetése már elegendő volt ahhoz, hogy saját fejlesztéseit finanszírozza.
Első, 1896-ban bemutatott járművét Quadricycle (négykerekű bicikli) névre keresztelte, amelyet egy kéthengeres, 4 lóerős etanolhajtású motor hajtott, és 40 km/h-s sebességre volt képes.
Ezután befektetők után nézett, és néhány átalakulás után, egy tucat társat bevonva 1903. június 7-én létrehozták a Ford Motor Company-t, melyet a mai napig Ford leszármazottai vezetnek - immár multinacionális vállalatként.
Az első típus (az A-modell) prototípusába összesen 28.000 dollárt fektettek be.
1920-ban már napi 1000 darabot gyártottak az addigra világhírű automobilból. Négy év múlva elérték az akkor hihetetlennek számító éves 2 millió darabot autók, traktorok és teherautók tekintetében. Sikerének titka a tömegtermelés úttörő módszerében és a magas bérekben rejlett. Nem felejtette el, hogy milyen szerény körülmények közül jött, és dolgozóinak sorsát a szívén viselte. A magas bérek alkalmazásában is reformernek számított akkoriban. Egy másik alapelve az volt dolgozóival szemben, hogy az állásra jelentkezőket kérdés és referencia nélkül vette fel (emlékezzünk vissza, iskolai végzettség nélkül lett ő is mérnök majd főmérnök). Fordban sokan a marxizmus elavultságának és a kapitalizmus ésszerűsíthetőségének és moralizálhatóságának bizonyítékát látták.
Fordtól a politikai pálya sem állt messze, 1918-ban Wilson elnököt támogatta, majd - sikertelenül - indult egy szenátusi helyért is. Az elnökválasztáson való indulástól - az akkori politikusok közt támadt riadalom után - végül visszalépett. Az első világhábrú idején Ford nagy erőfeszítéseket tett egy, Európa szemben álló nemzetei közötti béketárgyalás érdekében, de nem járt sikerrel. Elhatározta, hogy békezarándok útra utazik az öreg kontinensre, de ezzel sem ért el átütő sikert. Az USA hadba lépése után politikai könyveit bezúzatta, és gyárai kizárólag a hadsereg szükségleteit látták el. 1918 és 1927 között számos antiszemita írása jelent meg, melyekért 1927-ben nyilvánosan bocsánatot kért közfelháborodás miatt. Ezzel együtt, 1938-ban, még a háború kitörése előtt megkapta a Német Sas-rend nagykeresztjét.
Feleségével, Clara Jane Bryant-tel 1886 végén ismerkedett meg, majd 1888 áprilisában házasságot kötöttek. Egyetlen fiuk, Edsel Bryant Ford 1893-ban született, akinek 1943-ban bekövetkezett halálát mindkét szülője megérte.
Henry Ford 1947. április 7-én hunyt el. Szerepe vitathatatlan az autóiparban, hiszen a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörője volt. Emellett, termékeny feltalálónak is számított, nevéhez 161 amerikai szabadalom fűződik.
