A “Korrekt-Kút Közösség” virágzó, megbízható magyar egyéni vállalkozásokból, gazdálkodókból, kis- és középvállalkozásokból, illetve nagyvállalatokból áll. A közös pont többnyire mi vagyunk, de ismerve ezeket a gazdasági entitásokat és a mögöttük lévő embereket, hisszük, hogy mindenki hasznára válna, ha jobban megismernék egymást, egymás tevékenységét egy potenciális üzleti együttműködés reményében. Ehhez mi azzal tudunk hozzájárulni, ha e magazin hasábjain szép sorban bemutatjuk partnereinket, akik pályafutását hosszú évek óta van szerencsénk követni. A sort egy olyan Tolna megyei fuvarozó céggel kezdjük, melynek életútja példaértékű.

A Mancsi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. története maholnap eléri a négy évtizedet. A cégtulajdonos, Mancsi János 1983-ban kezdte belföldi fuvarozási tevékenységét. Bátorságát, előrelátását és jó üzleti értékét kiválóan példázza a következő fontos cégtörténeti évszám: 1989-ben az elsők között kapcsolódott bele a nemzetközi fuvarozásba. Kft-vé 1996-ban alakultak. Napjainkban korszerű gépkocsiparkkal, raktározási kapacitással, illetve fuvarszervezési, logisztikai tevékenységgel is rendelkeznek.

Igazi családi vállalkozás ők, hiszen a cégben dolgozik János felesége, Mária, illetve két gyermekük, Zsófia és Dániel.

Az ember a vállalkozás mögött Mancsi János Miklós nem szeret a rivaldafényben lenni, sem kérkedni. Arca legfőképp azoknak lehet ismerős, akik gépjárművezető szakoktatóként találkoztak vele. A kft. mellett az ideje nagy részét ez a tevékenység teszi ki. Eleinte saját gépkocsivezetőket szerettek volna képezni, mostanra pedig egy prosperáló üzletággá fejlődött az oktatás, amelyben ugyanúgy örömét leli, mint a fuvarozásban. “Szeretem, hogy fiatalok között lehetek, sokat tanulok tőlük.” - mondja mosolyogva interjúnk elején.

De ne szaladjunk ennyire előre! Elsőként a kezdetekről kérdeztük, arról, hogy milyen volt a nyolcvanas években saját vállalkozásba kezdeni.

- Nagy bátorság kellett akkoriban egy ilyen döntéshez, ugye?

- Nem volt veszítenivalóm, fiatal voltam és vagány. Akkoriban a kisiparosoknak nem lehetett alkalmazottjuk, ezért én magam ültem az IFA-n. Életem legszebb szakasza volt. Imádtam, hogy szabad vagyok, és hogy magam osztom be az időmet - persze nagyon sokat dolgoztam. 1986- tól már lehettek sofőrjeim, de amikor ‘89-ben az országban az elsők között kapcsolódtunk be a nemzetközi fuvarozásba, ismét visszaültem a volán mögé egy évre.

- Voltak, akik szkeptikusan fogadták a magánvállalkozását akkoriban?

- Igen, sokan, és ezt el is mondták. Én azonban csak nevettem rajtuk magamban. Ki nem mutattam, mert nem akartam megbántani őket. Érezni lehetett, hogy nem átmeneti a változás, és ezt az utat kell követni. Folyamatosan figyeltük a törvényeket, és azonnal léptünk, amikor lehetett. A kihívás vitt előre.

- Milyennek látja a jövőt üzletileg?

- A fuvarozás kihívásokkal teli napjainkban, de a sok eddigi sikerélmény előre visz minket. Szeretjük ezt csinálni. Az oktatás pedig felfelé ível, nagyon bizakodóak vagyunk.

- Legfontosabb kérdésünk: Ön szerint kicsoda Mancsi János?

- “Az az ember, aki időben élt a törvény adta lehetőségekkel, aki elsőként váltotta ki kisipari működési engedélyét.” - mutat a falon lógó bekeretezett dokumentumra.