Szeptember végén friss előzetes adatokat közölt a KSH a magyar agráriummal kapcsolatban. Blogposztunkban összeszedtük a legfontosabb és legérdekesebb adatokat és grafikonokat. 

A Központi Statisztikai Hivatal a 2020. évhez hasonlította az idei főbb adatokat. Eszerint 19%-kal, 45 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma, így jelenleg 196 ezer gazdaság működik az országban. Ha a 10 évvel korábbi adatokkal hasonlítjuk össze, akkor 100 ezres csökkenésről kell beszélnünk, akkor ugyanis 297 ezer volt ugyanez a szám.

A KSH adatai szerint a csökkenés főként a kisebb területet használó, kisebb állatállománnyal rendelkező vállalkozásokat érintette, ezek hagytak fel a tevékenységükkel. Ennek eredményeképp nőtt az átlagos birtokméret és a vállalkozásonkénti átlagos állatlétszám is.

Bizonyára szükségtelen részletezni, milyen kihívásokkal szembesültek az elmúlt években mind a növénytermesztők, mind az állattartók Magyarországon. Az elszabadult energiaárak, a gabonapiaci válság, az aszály, a visszatérő állatbetegségek, a megnövekedett takarmányköltségek mind-mind nehezítő körülmény az ágazatban. Érdekes adat, hogy igen alacsony, 7.8% a vegyes gazdaságok aránya, amelyek növénytermesztéssel és állattartással is foglalkoznak. Ebből az következik, hogy az állattartók nagy része a gazdaságon kívülről kell hogy gondoskodjon az állatok takarmányellátásáról.

Összességében tovább folytatódott az évek óta fennálló trend, azaz tovább csökkent az állattartók száma, így az ilyen jellegű gazdaságok ma már csak 14%-ot tesznek ki.

Nem állt meg a gazdaságok irányítóinak idősödése sem. A 65 éves vagy afeletti gazdálkodók aránya immár 37%, míg az 55-64 és 45-54 éves korosztály 23-23%-ot képvisel. Érdekes adat a 65 éves vagy afeletti gazdálkodók által kezelt terület nagysága is, amely 2023-ban a teljes mezőgazdasági terület 29%-át teszi ki. Ez mintegy 1,5 millió hektárt jelent, és kétszer akkora, mint 10 évvel korábban. A gazdálkodók 70%-a férfi. 

Egyre nő azoknak a száma, akik felsőfokú vagy középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkeznek, és folyamatosan csökken a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkezők aránya.

Nyilván senki számára nem talány, miért fontos a magyar gazdág helyzete, jövője mindannyiunk számára, de azért hadd emeljük ki a KSH legfrissebb adatait zárásképp!

Magyarország területének 55%-a mezőgazdasági terület. Ez mindösszesen 5,1 millió hektárt jelent, amely ugyanannyi például, mint Bosznia-Hercegovina vagy Costa Rica teljes területe. Az 55%-os arány az Európai Unióban is figyelemre méltónak számít, hiszen az uniós átlag 38,4%. A mezőgazdasági területek egymáshoz viszonyított arányában nem következett be lényegi változás. A mezőgazdasági területek 82%-a továbbra is szántó (4,2 millió hektár), 16%-a gyep.

A szántók vetésszerkezetében sem történt jelentős változás, továbbra is a gabonafélék aránya a legmagasabb, 60%. A második helyen az ipari növények állnak 23%-kal, a harmadikon a takarmánynövények 8,3%-kal. A be nem vetett szántók aránya 2,7%-ról 1,9%-ra csökkent. 

A gabonaféléken belül a három legnagyobb területen őszi búza, őszi árpa és kukorica kerül vetésre. Emlékeztetőül, ez a három növény megtalálható a Norfolki négyes vetésforgóban is, melyről korábbi interjúalanyunk, dr. Hetesi Zsolt is beszélt nekünk. Az ipari növények közül a legnagyobb mennyiségben napraforgót, repcét és szójababot termesztenek. A zöldségfélék közül kiemelkedő a csemegekukorica és a zöldborsó, míg a gyümölcsök közül az alma, meggy, dió, szilva, bodza és kajszibarack. 

Az állatállomány legjelentősebb képviselői a szarvasmarha, sertés, juh, pulyka, tyúk, lúd és kacsa. Ez utóbbi háromban növekedés, míg az első négyben csökkenés volt tapasztalható 2022-höz képest. 

- o - o - o -

A Korrekt-Kút Kft. számára kiemelten fontosak a magyar gazdák. Rugalmas kiszolgálással, kiváló minőséggel és versenyképes árakkal igyekszünk segíteni minden partnerünket.

Kössön Ön is ellátási szerződést velünk, kérjen ajánlatot még ma!