A poszt legnehezebb része az interjúalany bemutatása. Dr. Hetesi Zsolt fizika PhD, fizika-csillagászat MSc, teológus MA diplomákkal rendelkezik, tudományos főmunkatárs, kutató, egyetemi előadó és mindezek mellett mezőgazdász is. Az egyetemi előadótermeken kívül megfordul különböző konferenciákon és minisztériumokban, de Döbrököz határában is találkozhatunk vele, vagy akár a mezőgazdasági munkaeszközök alatt, miközben azokat bütyköli.

Tőle magától kértem tehát eligazítást a bemutatását illetően, amit frappánsan meg is oldott: “tudományos kutató vagyok, és igyekszem a mezőgazdaságot tudományos igényességgel művelni… A helyzet adja, hogy melyiket mondom, én mindkettőnek érzem magam. Azt hiszem, ez a két tevékenység jól kiegészíti egymást.”

Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban és a mindennapokban, pontosan kiderül beszélgetésünk kapcsán, melynek témája a tavaszi mezőgazdasági munkák számba vétele volt. Szerencsére, nem követtem el azt a hibát, amit Fekete István Ákosa a Téli berekben, hiszen ha így tettem volna, valószínűleg - gondolatban - engem is hasonló jelzőkkel illetett volna Zsolt, mint ahogyan István gazda tette sógorával.

Ha tehát a kedves Olvasó azt gondolná, hogy a gazdák épp a nagy téli láblógatásból éledeznek, akkor bizony nagyot téved. Annyi azonban bizonyos, hogy az “átlagemberek” számára egy szemmel láthatóbb időszak kezdődik a mezőgazdaságban, a szántóföldek környéke megtelik élettel, megindul a mezőgazdasági munka “látványos” része.

A magyar gazdák nagy része a műtrágyázásra és a tavaszi szántásokra, vetésekre készül jelenleg. Zsolt e tekintetben is más egy kicsit, mint a nagy átlag, ő ugyanis különböző gyakorlatot követ, mint a megszokott. Ennek legfőbb oka a klímaváltozás (Zsolt egyik kutatóterülete), melyre az elsők között reagált az országban. Ez egyrészt az évek óta alkalmazott norfolki négyes vetésforgó alkalmazásában érhető tetten, melynek keretében kukoricát, sörárpát, borsót és búzát vetnek. Egy ennél is fontosabb különlegesség pedig, hogy a vetésforgó 3/4-ét nem tavasszal, hanem ősszel vetik. Harmadrészt pedig a talajművelésben jelenik meg a “másként gondolkodás”, de ne szaladjunk ennyire előre!

K: Kezdjük az elején, azaz onnan, hogy mikor fejeződik be az őszi szezon, és mivel foglalatoskodtok télen?

V: Az éghajlatváltozás és a kevés nyári csapadék miatt, amit lehet, mi ősszel vetünk el: sörárpát, borsót és búzát. Az egyetlen, amit tavasszal vetünk, az a kukorica, mert annak nincs télálló változata. Ezen felül fogasozunk, mert nincs megfelelő fagy, és a korai gyomok hamar elkezdenek virágozni, mire az ember permetezni akar. Télen végezzük emellett a gépek átvizsgálását, nagyjavításokat, illetve terveket és kimutatásokat készítünk.

K: Ez tehát azt jelenti, hogy egy ideje a tavasz kevésbé mozgalmas, mint mondjuk néhány évtizede volt?

V: Igen, így van. Az alkalmazott módszer miatt ősszel van egy jelentős munkatorlódásunk szeptember végétől november elejéig. A tavasz cserébe egy kicsit lazább. Korábban a négyes vetésforgó fele tavaszi volt, fele őszi, most pedig a ¾-ét ősszel vetjük, és csak a negyede tavaszi. Tavasszal a kukorica vetése mellett a növények indítása zajlik, illetve meglazítjuk a földet egy könnyű fogasozással.

K: Mit csináltál ezen a héten például? Voltál kinn a földeken?

V: Igen, voltam többször is. Mi a héten először megfogasoztuk a gabonákat és a borsót. Jövő héten, ha visszamelegszik az idő, akkor kiszórjuk az első adag műtrágyát. Régebben a műtrágyát egyszer vagy kétszer szórták, most azonban már 3-4 alkalommal kell kisebb adagot, hogy ne kerüljön le mélyebb talajrétegekbe, ahová nem ér le a növény gyökere. Mi 6 éve már egyáltalán nem szántunk, csak bérbe, és azoknál a gazdáknál, akiknél mi szántottunk, ma délután történik a szántás lezárása, azaz megfogasozzuk ezeket a területeket. Ezzel óvjuk a földet a kiszáradástól. Ez egy nagyon fontos művelet, nem szabad kihagyni.

K: A magyar gazdák többsége most szintén ezzel foglalatoskodik, vagy Ti teljesen mást csináltok, mint a többség?

V: A gazdák többsége még a hagyományos menetrendet követi, mi kisebbségnek számítunk e tekintetben. Ha nem sikerült ősszel, akkor tavasszal szántanak, magágyakat készítenek, gyomirtóznak, műtrágyáznak, előkészítik a tavaszi vetést.

K: Az elmúlt évi hatalmas aszály bizonyára sokakat megtanított arra, hogy micsoda kincs a csapadék, és arra vigyázni kell.

V: Igen, mi is ezért tértünk át a vetésforgóban őszi borsóra, mert évek óta látom, hogy a nyári csapadék az kevés. Egy tavaszi vetésű növény így kevesebb csapadékot kap, mint ami a számára ideális. Ez az oka annak, hogy amit csak lehet, azt ősszel vetünk. Ez a tél pl. 50-100 mm többletcsapadékot hozott a megszokott átlaghoz képest. Mondok egy konkrét példát: a tavaszi árpát nem szokták ősszel elvetni régen, de most már szabad, mert télen nincsenek mínusz 20 Celsius fokos fagyok. A tavaszi árpát, ha tavasszal veti az ember, akkor kb. 35-45 mázsa van egy hektáron talajminőségtől függően, ha pedig ősszel, akkor 45-60 mázsa is megterem.

K: Kitől tanulod mindezt, hol szerzed be az ismereteidet, az új nézőpontokat, különleges módszereket?

V: Nagyon sokat foglalkoztam azzal, hogy olyan gazdálkodást folytassunk, ami ellenáll az időjárás változásának. Rengeteg olyan rossz dolog történik mostanában, amire az elmúlt többszáz év gyakorlata nem tudta a gazdákat felkészíteni. Az időjárásnak volt egy viszonylag nagy fokú állandósága, ami manapság már nincs meg, ezért erre külön készülni kell. A hosszú távú gyakorlatok ma már sajnos nem működnek. Eleinte a környékbeli gazdákat figyeltem, aztán elmentem egy barátunkhoz, aki 6000 hektáron gazdálkodik. Ott nagyon sokat tanultam az ottani főagronómustól és a vezérigazgatótól. Voltam a Krisna-völgyben is, Amerikából hozott gyakorlatokat néztem meg olyanoktól, akik ott tanulták ezt. Nagyon sok mindenki van, akitől tanulni lehet. Számos könyvet és külföldi cikket elolvastam, amit aztán először kis területen próbáltam ki, és ha ígéretesek voltak az eredmények, akkor utána nagyban is alkalmaztam. Édesapám mindig azt mondta, ezt nem lehet könyvekből megtanulni, de a termésátlagaink engem igazolnak. Örömmel látom azt is, hogy a sikereink arra sarkallják a közvetlen környezetemben élő gazdákat, hogy kölcsönkérjék például a kultivátorunkat, és kipróbálják, használják. Pár éve, amikor megvettük, mindenki azt mondta, hogy nem lesz jó, most pedig eljönnek a kultivátorral megművelt területekre, és látják, hogy az bizony ugyanolyan jó.

K: Milyen termésátlaggal büszkélkedhettek? 

V: Nem csak az országos átlag felett tudunk teljesíteni, hiszen Tolna megye a kiváló adottságainak köszönhetően mindig e felett van; a mi termésátlagaink Tolna megyében is kiemelkedőnek számítanak, 10-15%-kal magasabbak. Különösen büszke vagyok az őszi takarmányborsóra, mert ezen a vidéken azt én honosítottam meg, és nagyon sokan jönnek az ország minden részéről megtanulni, hogy azt hogyan kell csinálni.

K: Sokan veszik át ezeket? Gyorsan terjednek a magyar gazdák között az új módszerek?

V: A magyar gazdatársadalom nagyon konzervatív, nehezen vált, inkább a régóta jól megszokott gyakorlatot folytatja. A körülöttem lévő nagyobb cégek és szövetkezetek is a megszokott, régi hagyományokat követik a gazdálkodásuk során. A legtöbben csak akkor hajlandóak változtatni, amikor már nagy a baj. Az elmúlt évben tapasztalt aszály például hatalmas pofon volt mindenki számára.

K: Milyen kihívások, problémák foglalkoztatnak Téged leginkább jelenleg?

V: Három kihívást látok jelenleg. Az egyik az éghajlat-változás, amelynek Magyarország az elszenvedője, nem alakítója, hiszen minimális a kibocsátásunk. Vissza kellene telepíteni egy csomó vizes élőhelyet, ártéri erdőt, hogy párologtassanak nyáron, így tudnánk enyhíteni az éghajlati károkat. A másik probléma a nyersanyaghiány, ami az egész szektort érinti például a nitrogénműtrágya-gyártása kapcsán, ami egy nagyon energiaigényes eljárás, illetve az inputanyagok, amelyek az egész bolygón korlátozottan állnak rendelkezésre (pl. foszfát). A harmadik gond, amit látok, hogy az Európai Unióban valamiért nem tudjuk elegendő súllyal képviselni a magyar gazdák érdekeit, mert a csatlakozáskor rosszul tárgyalták le ezeket, és nekünk nem maradt feldolgozóiparunk. Nagyon alacsony szintű mezőgazdasági termelés folytatunk Európa 2. legjobb minőségű földterületén. Az első az az orosz síkság Ukrajna és Oroszország területén, amivel nem fogunk tudni versenyezni, mert sokkal olcsóbban állítanak elő. Tavaly 12-15 eFt körüli áron vették át mázsáját a búzának, majd beengedték a sokkal alacsonyabb minőségű keleti búzát, ami ráadásul toxinokkal is fertőzött, és ennek hatására lement a búza ára 9 eFt-ra.

K: Felsőbb szinten nyitottak arra, hogy megtegyék a szükséges lépéseket?

V: Igen, vannak reménykeltő folyamatok, de az is igaz, hogy óriási pofon kellett hozzá. Szakértői csoportok tagjaként javasoltuk például, és el is fogadták, hogy a mezővédő erdősávok, vizes élőhelyek kialakítása ne vegye ki a támogatott területek köréből azt a területet, amin létesítik, hanem maradjon benne, és ez ettől az évtől megvalósul. Ez óriási előrelépés, hiszen így az ökológiai elemek védelme a területalapú támogatásokban is megjelenik. Mindez el fogja vinni a gazdákat abba az irányba, hogy pozitívumként tekintsenek ezekre a területekre. Nagyon lassú folyamat, de új gyakorlatot fog behozni. Emellett, hosszabb távon azt is elképzelhetőnek tartom, hogy törvény szabályozza majd az őszi vetéseket a jelenlegi tavaszi helyett, illetve a táji elemeket helyre kell majd állítania mindenkinek. Előbb-utóbb mindenki rá fog jönni, hogy muszáj a mába fektetnünk azért, hogy legyen holnap.

Köszönjük az interjút!

- o - o - o - o - o -

Mi, a Korrekt-Kútnál tudjuk, hogy a magyar gazdák milyen fontos szerepet töltenek be az ország életében. Ismerjük a kihívásaikat és nehézségeiket, és a tőlünk telhető legnagyobb mértékben igyekszünk segíteni a munkájukat. Ezért kiemelt fontosságú partnernek tekintünk minden gazdálkodót, aki megtisztel minket bizalmával. 

Ennek érdekében cecei Ellátási Pontunkon miattuk biztosítunk hétvégi nyitva tartást például, rugalmasan és a lehető leggyorsabban kezeljük a saját telehelyre történő gázolaj- és AdBlue-kiszállítást, a legnehezebb időkben is gondoskodtunk a folyamatos ellátásról, és nem utolsó sorban olyan beszállító partnert kerestünk az évek során, akitől magas minőségű, a nyugat-európai piacra kifejlesztett gázolajat tudunk beszerezni - így a gépek és járművek teljesítménye nő, a fogyasztása pedig csökken. Tesszük mindezt kisvállalkozókra szabott rugalmas kereskedelmi és pénzügyi feltételekkel szankciók és apróbetűs részek nélkül.

Legyen Ön is a partnerünk gázolaj-, AdBlue és kenőanyag beszerzés terén, kérje ajánlatunkat még ma!